Sokakat foglalkoztató kérdés volt mindig is, hogy egy szerződést aláírhat-e ugyanaz a személy mindkét szerződő fél nevében. A kérdés különösen élesen merült fel olyan esetekben, amikor egy magánszemély saját cégével szerződött, vagy két olyan cég szerződött egymással, akiknek ugyanaz a személy volt az ügyvezetője. Míg a joggyakorlat eddig megosztott volt, addig a márciusban hatályba lépett Ptk. a kérdést már megnyugtatóan kezeli.
Szabad vagy nem szabad?
A márciusig hatályban levő Ptk. egyik elbújtatott szabálya kimondta: nem járhat el egy társaság képviseletében az, aki az adott ügyben szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél, vagy aki ilyen személyt képvisel. A gyakorlat eltérően értelmezte ezt a szabályt. Egyesek szerint az az írásbeli képviseletre, cégjegyzésre nem volt alkalmazandó. Az uralkodó nézet szerint viszont a rendelkezés tételesen megtiltotta azt, hogy ugyanazon szerződést ugyanazon személy több helyen vagy több fél nevében is aláírhasson.
Ez a szabályozás a gyakorlati életben számos technikai problémához és furcsa pótmegoldásokhoz vezetett. Többszereplős, nagyobb projektszerződések aláírását sokszor csak meghatalmazások kusza rendszerével lehetett végrehajtani, amely nem könnyítette az ügylet lebonyolítását, és nem csökkentette az azzal járó papírmunkát.
Az új megoldás
Az új Ptk. koncepcionális változást vezetett be a fenti helyzet szabályozásában. Míg a régi szabályok szerint az a szerződés, amelyet több helyen ugyanazon személy írt alá, eleve semmis volt, az új Ptk. szerint ezen szerződések már nem érvénytelenek, hanem pusztán a képviselt személy által megtámadhatóak. Fontos könnyítés az is, hogy a képviselt nem támadhatja meg az ilyen szerződést, ha az érdekellentétről tudott vagy arról tudnia kellett.
Az új szabályozás tehát feloldja annak abszolút tilalmát, hogy egy szerződést ugyanazon személy két helyen nem írhat alá. Másrészt, a gyakorlatban szűkre szabja a szerződés megtámadásának lehetőségét is: ha két, egymással szerződő fél nevében ugyanaz a személy mint mind a két cég ügyvezetője jár el, akkor alaptalan lenne bármely olyan felvetés is, hogy a két cég közül bármelyik ne tudott volna az érdekkonfliktusról.
Ezáltal tehát lényegében megszűnt azon korlát, hogy nem írhat alá egy szerződést ugyanaz a személy két fél nevében. Fontos azonban azt biztosítani, hogy amennyiben az aláíró személy nem törvényes képviselőként (pl. ügyvezetőként) jár el, hanem meghatalmazottként, úgy az érdekelt cégek tudjanak arról, hogy a szerződést a nevükben ugyanazon személy írja alá.
