Egy, a napokban kijött új törvényjavaslat alapján magánszemélyek adómentesen fogják tudni az általuk megalkotott szoftvert, szabadalmat vagy más szellemi alkotást vállalkozásuknak átadni. A várhatóan januártól hatályba lépő szabály – a tavaly elfogadott adóelőnyökkel együtt – remélhetőleg újabb lökést fog adni a start-upokba történő kockázati tőkebevonásoknak.
Kényelmi okokból a ma működő részvénytársaságok nagy része éli az életét kibocsátott részvények nélkül. Kevesen tudják közülük azonban, hogy ezáltal milyen kockázatokkal és gyakorlati problémákkal szembesülhetnek.
Az elmúlt évek tőkepiaci slágerének a részben vagy egészben állami pénzből finanszírozott kockázati tőkealapok bizonyultak. Míg először a Jeremie-alapok öntötték négy egymás utáni körben a piacra a tőkét, a forrás-kihelyezési időszak lezárultával megjelent a piacon az első tisztán állami kockázati tőkebefektető is. A palettát pedig idéntől bővíteni fogják újabb, EU-s pénzzel gazdálkodó kockázati tőke alapok, valamint egy, a későbbi tőzsdére lépésre érdemesnek tűnő vállalkozásokat segítő állami finanszírozású tőkealap is.
Mindamellett, hogy az új Ptk. eltérést engedő jellege miatt márciustól a kockázatitőke-befektetések szabályai kifejezetten rugalmassá válnak, az új Ptk. számos további olyan rendelkezést tartalmaz, amely befolyásolni fogja a kockázatitőke-befektetések jogi struktúráját. Az alábbiakban ezen változások közül emelünk ki néhányat.
Ismeretes hogy a márciusban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) egyszersmind módosítja a társasági jogi szabályokat is. Ezzel egyidejűleg márciustól a társasági jogi szabályokat is áthatja a Ptk. általános, megengedő jellege: innentől kezdve, néhány kivételtől eltekintve, egy társaság tagjai felhatalmazást kapnak arra, hogy a társasági jog szabályaitól eltérjenek és tagsági viszonyaikat a maguk elképzelése szerint szabályozzák.
Míg ez, egyrészt, egy koncepcionális eltérést jelent a jelenlegi szabályoktól – hiszen a hatályos társasági törvény (Gt.) alapján a tagok csak azt tehetik, amit a törvény kifejezetten megenged nekik – addig az új szabályozás egyszersmind lehetőségek tárházát kínálja a gazdasági élet szereplőinek. Jelen cikkünkben azon lehetőségekből villantunk fel párat, amit az új szabályozás biztosít kockázati és magántőke befektetők részére befektetésük jogi struktúrájának kialakítása során.
Ma már a csapból is JEREMIE pénzek folynak. Még javában folyik az erre a névre keresztelt program I. pályázatából származó források kihelyezése és éppen csak elkezdődtek a II-es kiírás győzteseinek tőkebefektetései, a közelmúltban hirdették ki a III. körös pályázat győzteseit és már megalapították az éppen csak meghirdetett JEREMIE IV programra pályázó kockázati tőkealapokat is. Bejegyzésünk betekintést szeretne adni, hogy mik a JEREMIE program sajátosságai, milyen jogi- és egyéb szempontokra kell figyelemmel lenniük a JEREMIE-s forrásokból tőkét bevonni kívánó vállalkozásoknak és milyen különbségekkel kell számolni az így forrásokhoz jutni igyekvő cégeknek a banki hitelfelvételekhez vagy a pályázati forrásbevonáshoz képest.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.
