Ismét megszámoltuk, hogy hány adónem van Magyarországon. A tapasztalatok: az elmúlt két év különadókkal tűzdelt időszaka után ismét ígéretes, csökkenő pályára kerültünk. De azért a söralátétig még mindig van hova fejlődni.
A különadók újabb évébe lépve joggal merülhet fel a kérdés, hogy az eleinte átmenetiként kommunikált extraprofitadók vajon mikor adják át a helyüket a tényleg söralátét méretű adóbevallásoknak. Mindeközben a gazdálkodók most már olyan addicionális terhekkel is kénytelenek szembenézni, mint az EPR-díj, a szén-dioxid kvóta adó vagy a globális minimumadó.
Az Európai Unió Tanácsa 2022. szeptember 30-án tárgyalta és elfogadta az energiaszektort célzó EU-s különadó-rendelet tervezetét. A rendelet alapján a tagállamok az energiaszektorban keletkező extra nyereségből költségvetési bevételként részesülnek. A hazai szereplők részére a szabályozás különösen fontos, figyelemmel a 2022 júniusában megújuló energiát előállító termelők tekintetében bevezetett extraprofit adókra.
Míg 5 évvel ezelőtt még 60 adófajtát tartottunk nyilván Magyarországon, addig múlt év végére ez a szám 54-re redukálódott. A minap bevezetett új válságadók azonban megakasztották a folyamatot. Kérdés, hogy megfordul-e a tendencia.
A hét elején megjelent két kormányrendelettel ismét különadókat vezetnek be Magyarországon. Ezek közül a kiskereskedelmi különadó érdekessége, hogy az a Magyarországra értékesítő online kereskedőket, így az Amazont is megadóztatja - vagy legalább is megpróbálja. Márpedig ez, az Amazon magyarországi forgalmától függően, egy vaskos bevételi forrást jelenthetne az államnak.
Jó pár éve adóforradalom zajlik Magyarországon. Az adórendszer régi, levitézlett intézményei mellé új, különadók érkeznek. A kormányzat változatos és eddig nem ismert módszerekkel áll elő az adóelkerülés elleni harcban is – legyen az akár a pénztárgépek bekötése a NAV rendszerébe vagy egy egységes árufuvarozási rendszer bevezetése. Ráadásul mindez olyan szédítő sebességgel zajlik, amire a forradalom szó semmiképpen sem túlzó megfogalmazás.
Az Európai Unió Bírósága a héten hozott ítéletet az ún. Hervis-ügyben. Az ügyben a bíróság azt vizsgálta, hogy hátrányos megkülönböztetést tartalmaz-e külföldiekkel szemben a 2010-ben bevezetett és azóta már megszüntetett bolti kiskereskedelmi különadó. A bíróság véleménye szerint a magyar jogszabály akkor ellentétes az Unió hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezésével, amennyiben a különadó legfelső adósávjába eső adóalanyok többnyire a Magyarországon kívüli székhellyel rendelkező társaságcsoportok magyar vállalkozásai. Annak megítélését, hogy ez a helyzet fennáll-e, az Európai Unió Bírósága az ügyet felterjesztő magyar bíróságra bízta.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.
