A covid óta együtt élünk azzal a szabállyal, amely engedélykötelessé teszi külföldiek tulajdonszerzését egyes magyar stratégiai ágazatban működő társaságokban. Bár veszélyhelyzetről már rég nem beszélhetünk, a szabály várhatóan jó ideig velünk marad – csak közben párszor módosult. Mint ahogy ez megtörtént idén januárban is.
Több mint két évvel ezelőtt, átmeneti szabályként lett engedélyköteles a külföldiek magyar társaságban való részesedésszerzése. A szabály időközben állandósulni látszik, azonban jogértelmezési kérdések sokasága nem került még megválaszolásra. A piaci szereplők egy része beletörődéssel, mások viszont komoly ellenérzéssel követik a folyamatot.
A kisvállalati adó (KIVA) sok kkv részére nyújt adómegtakarítást – akár a szociális adón, akár a helyi iparűzési adón keresztül. Ezek a cégek lehetőség szerint nem szeretnék elveszíteni a jogukat, hogy a KIVA szerint adózzanak. Márpedig egy-egy vállalatfelvásárlási helyzetben ez a veszély komolyan felmerül.
Amikor a cégtulajdonos fejében megérik az eladás gondolata, onnantól kezdve a cég értékesítéséig még hosszú az út. Ebben a folyamatban számos olyan jogi és adózási tennivaló van, amelyeket nem szabad az utolsó pillanatra hagyni. Ezek közül gyűjtöttünk össze párat.
Lassan egy éve, hogy bevezették a külföldiek egyes magyarországi tulajdonszerzésének bejelentési kötelezettségét. Tavaly május óta a külföldiek csak bejelentéssel és a minisztérium tudomásulvételével szerezhetnek egymillió euró értéket meghaladó részesedést stratégiai társaságokban. Bár kezdetben sokan tartottak az olasz mintát követő és európai viszonylatban az egyik legszigorúbb engedélyeztetési kötelezettségtől, az mára beépült a vállalatfelvásárlási piac gondolkodásába. Az elmúlt egy év tapasztalatait foglaltuk össze.
Mindaz, ami ezelőtt egy vállalatfelvásárlási ügylet megkötésénél vagy teljesítésénél könnyed és természetes volt, a mai krízishelyzetben nem kis kihívások elé állítja a piac szereplőit. A nehézségek leküzdésére új jogi és technikai megoldások születtek, amelyek várhatóan velünk maradnak a válságidőszak elmúlását követően is.
Köztudott, hogy egy vállalatfelvásárlási ügylet sikere nagyban múlik a felek, illetve tanácsadóik felkészültségén és kompromisszum-készségén. Nem egy esetben azonban mindez nem elég. Sokszor ugyanis bekerül a képbe egy állami vagy hatósági szereplő is, ami megbonyolíthatja, időben elhúzhatja vagy akár el is lehetetlenítheti az ügyletet.
Vállalatfelvásárlási tranzakciók tárgyalásán gyakran hallani jogászokat vitatkozni arról, hogy egy adott kérdésben mi is a jogi szakma által általánosan követett gyakorlat, azaz a piaci standard – amit nem illik megkérdőjelezni, vagy legalábbis az attól való eltérés az alkupozíció rovására megy. Érdemes áttekinteni, hogy hogyan is változtak ezek a piaci standardok, és hol tartunk jelenleg.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.
