Jelentősen kibővíti az adótörvények mai napon elfogadott módosítása a kapcsolt vállalkozások fogalmát. Mivel 2015-től két cég már nem csupán a tulajdonosi, hanem az ügyvezetési összefonódáson keresztül is kapcsolt vállalkozásnak minősülhet, a jövő évtől megtöbbszöröződhet azon ügyletek száma, amelyeknél a feleknek kötelessége a piaci árhoz igazodni. Az új definíció azonban egyidejűleg számos jogbizonytalanságot is okoz.
Az ún. „kapcsolt vállalkozásokra” vonatkozó adószabályok elsődleges célja annak megakadályozása, hogy az azonos érdekeltségi körbe tartozó vállalkozások a közöttük megvalósuló ügyletek árának manipulálásával adózási előnyökre tehessenek szert. A szabályok ezért kimondják, hogy kapcsolt vállalkozások az adóalapjukat mindig a piaci ár alapulvételével kötelesek megállapítani, akkor is, ha az egymás között alkalmazott elszámoló árak attól eltértek.
Azt, hogy kik minősülnek kapcsolt vállalkozásoknak, mindeddig a tulajdonosi kapcsolaton alapuló formális szabályok határozták meg. Így kapcsolt vállalkozás volt két társaság, ha egymásban közvetlenül vagy közvetve 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkeztek, vagy egy harmadik vállalkozás bírt mindkét társaságban ilyen befolyással. A társasági adó törvény mai nap elfogadott módosítása ezt a szabályt terjeszti ki, amikor kimondja: két vállalkozás akkor is kapcsolt vállalkozásnak minősül, amennyiben közöttük „az ügyvezetőség egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg”.
Mindamellett, hogy az új szabály jelentősen kibővíti a kapcsolt vállalkozások körét, számos, egyelőre megválaszolatlan kérdést vet fel. Egyrészt: mi minősül az ügyvezetés egyezőségének? Amennyiben két vállalkozás ügyvezetői között van átfedés, akkor már ügyvezetés egyezőségéről beszélünk? Vagy legalább az ügyvezetők felének meg kell egyeznie a két társaságnál? Vagy az összesnek? Ezek egyelőre eldöntetlen kérdések. Még inkább zavaró viszont, hogy nem tisztázott: mit kell majd a gyakorlatban „befolyásgyakorláson” érteni, az mikor tekintendő „döntőnek”, illetőleg az „ügyvezetés egyezőségére tekintettel” fennállónak. Még, ha adóhatósági iránymutatások közzététele útján tisztázásra is kerülne a közeljövőben e kifejezések jelentése, továbbra is problémát fog okozni a kiterjesztett szabálynak a konkrét élethelyzetekre való alkalmazása.
Márpedig a kérdésnek kiemelt jelentősége van, hiszen mind az adótörvények, mind más jogszabályok számos speciális rendelkezést tartalmaznak kapcsolt vállalkozásokra. Azon túlmenően, hogy áraikat a piaci árhoz kell igazítaniuk, a kapcsolt vállalkozásoknak számos bejelentési és dokumentumkészítési kötelezettségeknek is meg kell felelniük. Másrészről a jogalkotó arra is ügyelt, hogy az így kibővített definíció ne adjon egyidejűleg szélesebb lehetőséget az adótervezésre. Bár a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanügyletek bizonyos feltételek esetén mentesek lehetnek a vagyonszerzési illeték alól, a jogalkotó a kapcsolt vállalkozások új esetkörét kifejezetten kivette ezen mentesség alól.
