Általánosan elterjedt sztereotípia, hogy a banki szerződések nem tárgyalhatóak, az adós a szerződés tartalmába alig szólhat bele. Ez azonban nincs így, mint minden üzleti szereplő, a bank is tud kompromisszumot kötni. Eltérő azonban a banki rugalmasság függően attól, hogy ki, milyen területen és mikor próbál engedményt keresni.
Mi tárgyalható?
Egy banki szerződésben, a hitelstruktúra alapvető jogi keretein túlmenően, szinte minden szerződéses kérdés tárgyalható lehet. A bank rugalmassága persze sokban múlik ilyenkor a hitelfelvevő üzleti pozícióján és azon, hogy a bank mennyire érdekelt a hitelnyújtásban.
A legtöbb esetben a szerződéses tárgyalások a hitelnyújtó által előírt pénzügyi kötelezettségvállalásokon zajlanak. Sokszor a banki standard szövegek nem alkalmazhatók az adott vállalat működésére, azok eltérhetnek az adott szervezet saját belső kontroll rendszerétől. Máskor az merül fel, hogy a bank által használt képleteknek való megfelelés igazolása jelentősen eltér a cég által használt számításoktól. Ilyen esetekben a társaság által már alkalmazott számítási metódus könnyen a szerződés részévé válhat, ha az megfelelően feltárásra kerül a bank felé.
Szintén gyakori tárgyalási téma, hogy mik azok a társasági tranzakciók, kifizetések (osztalék, béremelés, stb.), amelyek banki jóváhagyáshoz kötöttek. Ilyenkor nem ördögtől való egyes küszöbértékeknek a szerződésbe való beépítése, amelyek leszűkítik az előzetes banki jóváhagyások körét.
Az ÁSZF-től el lehet térni?
Bár az általános szerződési feltételek (ÁSZF) egy, a felügyelet által is jóváhagyott standard feltételrendszert képeznek, ez nem jelenti azt, hogy attól ne lehetne eltérni. A legtöbb bank magában a hitelszerződésben tünteti fel, ha eltér az ÁSZF-től.
Nem egy esetben kötnek ki az ÁSZF-ek a bank számára rendes felmondási jogot (pl. 90 napos felmondási idővel), amely értelemszerűen egy kockázat a hitelfelvevő részére. Érdemes lehet törekedni arra, hogy a felek a bank rendes felmondási jogát kizárják. Az ÁSZF más rendelkezései korlátozhatják a hitelfelvevő egyes jövőbeni üzleti lépéseit (pl. leányvállalat alapítását vagy jelentősebb eszközök értékesítését) – ezek lazítása szintén egy tárgyalható pont lehet. Érdemes ezért az egyedi szerződés feltételei mellett az ÁSZF-et is átolvasni és bátran kinyitni a cég működési logikájától eltérő feltételeket.
Mi a helyzet a biztosítékokkal?
A magyarországi finanszírozásra a túlbiztosítottság jellemző. A bankok sokszor az indokoltnál nagyobb terjedelmű, vagy egymással átfedésben lévő biztosítékokat vonnak be a hitel mögé fedezetként. Míg ezen biztosítékok egy része (pl. óvadék) közvetlen pénzügyi hatással bír az adós számára, addig mások (pl. jelzálog vagy kezesség) áttételesen érintik a hitelfelvevő pénzügyi megítélését.
Bár a bank által bevonni kívánt biztosítékok köre sokszor nem változtatható, alkupozíciótól függően, az adós akár a biztosítéki rendszer szűkítésére is ráveheti a hitelnyújtót. Elérhető a biztosítékok körének limitálása speciális jogi megoldásokkal is. Így pl. ha a társaság egy projekt finanszírozására vesz fel hitelt, úgy érdemes az adott projektet egy külön társaságba kiszervezni. Ilyenkor elérhető, hogy csak az adott projekttársaság eszközei kerüljenek megterhelésre a bank által, ezáltal a főtársaság eszközei érintetlenül maradhatnak.
Mikor tárgyaljunk?
A hitelügylet feltételeiről és a szerződéses rendelkezésekről való tárgyalásokat célszerű minél hamarabb megkezdeni a hitelnyújtóval. Már az ajánlatátadás szakaszában érdemes a cégvezetőknek résen lenni és a számukra kérdéses feltételeket a bankkal részletesen egyeztetni. Egy átgondolatlanul elfogadott ajánlat miatt a későbbi tárgyalások során kedvezőtlen pozícióba kerülhet az adós és rosszabb tárgyalási alapja lehet a feltételek módosítására. Máskor pedig pusztán amiatt nem lehet egy egyébként racionálisnak tűnő módosítást átvezetni a szerződésben, mert a tervezett céldátumig nincs már idő a banki döntéshozatali folyamaton végig vinni a módosításokat. Minél korábbi fázisban jelzi tehát az adós a kéréseit, annál több az esély arra, hogy azok meghallgatásra is kerülnek.
Ellenség vagy bajtárs?
Sokan ellenségként tekintenek a kereskedelmi bankokra, félve attól, hogy a bank egyszer csak átveszi a vállalat irányítását. Fontos azonban látni, hogy a szerződéskötést követően a bank és az adós egy csónakban ülnek. A bankoknak alapvetően nem a finanszírozott cégek kisemmizése a célja, hanem a vállalkozás növekedésének az elősegítése és egy olyan hosszútávú együttműködés, amely biztosítja a rendszeres és stabil megtérülést. Ezért a hitel kereteinek kialakítása és a hitelszerződés tárgyalása során a bank is érdekelt abban, hogy ne kényszerítsen a társaságra egy számára üzletileg hátrányos, vagy üzleti lehetőségeit korlátozó feltételrendszert.
