A bizalmi vagyonkezelési struktúrák (bvk) létrehozása számos jogi és adózási előnnyel kecsegtet. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy bvk létrehozatalával a vagyonrendelő, adófizetési kötelezettség nélkül, fel tudja értékelni a vagyonát piaci értékre. Az adótörvények tervezett módosítása ezt a lehetőséget kívánja bezárni. Aki azonban idejében reagál, az még ki tudja használni a vagyonfelértékelés lehetőségét.
A bizalmi vagyonkezelés kb. 10 éve került bele a polgári jogunkba és azóta magánszemélyek vagyontervezésének egyik legfelkapottabb eszközévé vált. Nem meglepő módon, hiszen a bvk-k számos előnyt biztosítanak. Így pl. megvédik a magánszemély vagyonát az esetleges személyes kockázatoktól és felelősségtől, miközben a vagyon feletti rendelkezés mégsem kerül ki az adott személy (vagyonrendelő) kontrollja alól. Nem utolsó sorban a bvk a családi vagyontervezés és generációváltás közkedvelt eszközévé is vált: olyan vagyonátruházási, vagyonrendelési megoldások alakíthatók ki bvk-n keresztül, amelyeket sem a természetes öröklés szabályai, sem pedig a végrendelet nem tud biztosítani.
A bvk adózási előnyei
A bvk struktúrák elterjedését nagyban elősegítette azok kedvezményes adózási kezelése is. Ezek közül fontos kiemelni, hogy a bvk-ba betett pénzügyi eszközökből származó nyereség társasági adó mentes lehet. Ráadásul ezek az eszközök TBSZ-re is helyezhetők, így az azokból származó hozam a magánszemély kedvezményezetteknél sem keletkeztet adófizetési kötelezettséget.
A bvk-k legnagyobb adóelőnye mégis az, hogy annak közbeiktatásával a magánszemély vagyona adófizetési kötelezettség nélkül, piaci értékre lehet felértékelhető. Egy példával szemléltetve ezt: ha egy magánszemély 10 millió Ft-os tőkével hozott létre egy kft.-t és azt 1 milliárd Ft-ért kívánja eladni, úgy a kettő közötti különbség (990 millió Ft) a magánszemély adóköteles jövedelme és az SZJA törvény szabályai szerint adózik. Ha azonban ezt a társasági részesedést az értékesítést megelőzően bvk-ba beteszi az 1 milliárd Ft-os piaci értéken és ezt a részesedést a bvk értékesíti, úgy sem a magánszemélynek, sem a bvk-nak nincs adófizetési kötelezettsége. Ráadásul, ha a későbbiek során a bvk az így befolyt 1 milliárd Ft-os vagyont kiadja a végső kedvezményezetteknek, úgy adófizetési kötelezettségük nekik sem lesz.
Mi változik?
A Parlamenthez a napokban benyújtott ún. „adósaláta” törvény többek között a fenti kedvezményt kívánja bezárni. A jogszabály elfogadását követően, ha a vagyonrendelő a bvk-ba adáskor a vagyon értékét magasabban állapítja meg, mint az általa a vagyontárgy megszerzésére fordított érték, úgy a különbözet után 15%-os szja fizetési kötelezettsége (és korlátozott szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége) merül fel. Azaz a fenti példával: ha a magánszemély 1 milliárd Ft értéken adja át a vagyont a bvk-nak, úgy a 990 millió Ft értékkülönbözetet azonnal le kell adóznia. A jogszabály ugyan nem teszi kötelezővé a vagyon piaci értékre való felértékelését (azaz a vagyonrendelő megteheti, hogy a vagyontárgyat annak eredeti, 10 millió Ft-os értékén teszi át a bvk-ba), de ekkor adófizetési kötelezettség a vagyontárgynak a kedvezményezett részére történő kiadásakor keletkezik. Tehát a vagyon értékében keletkezett pozitív különbözetet előbb vagy utóbb le kell adózni.
Most érdemes bvk-t létrehozni
A Parlamenthez benyújtott tervezet szerint az új szabályozás azon vagyontárgyakra fog kiterjedni, amelyeket a vagyonrendelő az új törvény hatálybalépésétől számított 30 napon túl tesz be a bvk-ba. Mindaddig, amíg ez a határidő le nem telik, még a régi szabályok érvényesek, azaz a vagyonrendelő adómentesen tudja a vagyonátadáskor vagyonát felértékelni. Azaz azoknak, akik bvk létrehozásában (vagy meglévő bvk-ikba történő vagyonátadásban) gondolkoznak, hozzávetőlegesen 1,5-2 hónap áll rendelkezésükre, hogy az ügyletet adóhatékonyan tudják megoldani. Érdemes ezért megfontolni a bizalmi vagyonkezelés mielőbbi létrehozását. Egy ilyen struktúra kialakítása (illetve annak fenntartása) egyébként jelentős költségvonzattal és adminisztrációval nem jár, az akár pár héten belül létrehozható.
Természetesen az új törvény hatálybalépését követően létrehozott bvk-k is biztosítani fogják az összes többi olyan jogi és adóelőnyt, amelyek ezt a vagyonkezelési formát népszerűvé tették. A bvk-k iránti igény és érdeklődés ezért várhatóan ezután sem fog számottevően csökkenni.
