címke: IP

Egy, a napokban kijött új törvényjavaslat alapján magánszemélyek adómentesen fogják tudni az általuk megalkotott szoftvert, szabadalmat vagy más szellemi alkotást vállalkozásuknak átadni. A várhatóan januártól hatályba lépő szabály – a tavaly elfogadott adóelőnyökkel együtt – remélhetőleg újabb lökést fog adni a start-upokba történő kockázati tőkebevonásoknak.

Az IT-szektor legtöbbet elhangzó hívószavai idén a „kiberbiztonság” és a „megfelelés”. Ennek oka az EU területén egységesen bevezetendő, ún. NIS2 direktíva, amellyel kapcsolatos feladatok az egész évet átölelik. Ráadásul, pár nap múlva már a második fázison is túl kell lépniük a hazai vállalkozásoknak.

Manapság akkor is szoftvereket használunk, ha nem is tudunk róla, hiszen az autóktól kezdve az okosórákon át egészen a háztartási berendezésekig, kivétel nélkül, valamilyen szoftver vagy applikáció segítségével működtetjük eszközeinket. Azt azonban kevesen tudják, hogy bármilyen szoftverről legyen szó, a fejlesztés során jó eséllyel nyílt forráskódú szoftverek felhasználására is sor kerül. A nyílt forráskódú szoftver remek megoldási lehetőségeket és kifogyhatatlan tudásbázist jelent, felhasználásának jogi vonatkozásai azonban korántsem ennyire egyértelműek.

Bármilyen termékről vagy szolgáltatásról beszélünk, vannak nevek, ábrák vagy szlogenek, amiről mindenkinek ugyanaz jut az eszébe. Egy vállalkozás indításakor minden alapító számára kulcsfontosságú, hogy az általa képviselt márka egyedi, ismert, jól csengő névvel rendelkezzen. Az üzleti reputáció megszerzése hosszú és rögös út, egy márkanév vagy egy logo kizárólagosságot biztosító jogi védelmének biztosítása azonban sokkal egyszerűbb, mint azt sokan gondolják: a védjegyoltalom a megoldás.