A tavaly hatályba lépett új Ptk. kétségkívül legnagyobb újítása az volt, hogy bizonyos korlátokkal ugyan, de megengedte egy társaság tagjainak a társasági jog szabályaitól való eltérést. A bírósági gyakorlat azonban az ún. státuszszabályok kidolgozásával megszorítóan értelmezi az eltérés lehetőségét.
Mind a kereskedelmi, mind a lakóingatlanok piacán gyakori, hogy a felek között bérbe adott ingatlanok cserélnek gazdát. Az új Ptk. hatálybalépése óta az ilyen ingatlanok eladója az eladással már nem mentesül a bérlővel szembeni kötelezettségek alól. Amennyiben ugyanis a vevő megszegi a bérlővel szembeni kötelezettségeit, azokért most már az eladó is felelőssé tehető, akár több évvel az ingatlan értékesítése után is.
Sokakat foglalkoztató kérdés volt mindig is, hogy egy szerződést aláírhat-e ugyanaz a személy mindkét szerződő fél nevében. A kérdés különösen élesen merült fel olyan esetekben, amikor egy magánszemély saját cégével szerződött, vagy két olyan cég szerződött egymással, akiknek ugyanaz a személy volt az ügyvezetője. Míg a joggyakorlat eddig megosztott volt, addig a márciusban hatályba lépett Ptk. a kérdést már megnyugtatóan kezeli.
A társasági jog a többségi működés üzleti logikáját követi: alapesetben a többségben levő tag érvényesíteni tudja akaratát a társaság taggyűlésén. Ezen fő működési elv alól, limitáltan, már a régi társasági törvény is tartalmazott kivételeket. A társasági törvényt márciustól felváltó új Ptk. azonban sokkal szélesebbre nyitja a kivételek körét, amikor kimondja, hogy egy taggyűlési határozat meghozatalánál nem szavazhat az, aki a kérdésben „személyesen érdekelt.” Míg ugyan még nem kristályosodott ki, hogy a bíróság milyen esetekben fogja ezt a rendelkezést alkalmazni, egy szélsőséges bírói joggyakorlat esetén az új Ptk. szabálya akár a kisebbség diktatúrájához is vezethet.
Az új Ptk. egyik legnagyobb újítása, hogy a társasági jogszabályok eltérést engedővé, azaz diszpozitívvá váltak. Így, a korábbi kötelező erejű szabályozással szemben, mely csak akkor engedett eltérő társasági szabályozást, ha a törvény kifejezetten megengedte, a tagok a társaság alapító dokumentumában most már módosíthatnak a Ptk. szabályai adta kereteken.
A március 15-ével hatályba lépett új Ptk. eddig kevesek által felfedezett új szabálya várhatóan nagy riadalmat fog okozni. A kérdéses szabály szerint ugyanis ha egy társaság eredménytartaléka negatív, úgy tagjainak semmilyen kifizetést nem teljesíthet. Ebből akár az is következhet, hogy a tagok egy ilyen helyzetben a nekik munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel. Ez a tiltás különösen olyan társaságoknál fog problémát jelenteni, ahol ösztönzési céllal a munkavállalók is bevonásra kerültek a társaság tulajdonosi körébe.
Elkerülhetetlenül közelít március 15., az új Ptk. hatályba lépésének napja. Sokakban felmerül a kérdés: meg fog-e bármi is varázsütésre változni? Lassú lesz az átmenet vagy hirtelen minden más lesz? Át kell-e állni egyik napról a másikra egy teljesen új világra? Ezen kérdésekre keressük az alábbiakban a választ.
Mindamellett, hogy az új Ptk. eltérést engedő jellege miatt márciustól a kockázatitőke-befektetések szabályai kifejezetten rugalmassá válnak, az új Ptk. számos további olyan rendelkezést tartalmaz, amely befolyásolni fogja a kockázatitőke-befektetések jogi struktúráját. Az alábbiakban ezen változások közül emelünk ki néhányat.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.
