címke: adóper

A Kúria egy közelmúltbeli ítéletében ismét értelmezte a közvetített szolgáltatás fogalmát a helyi iparűzési adó (HIPA) szempontjából – ezúttal a bevásárlóközpontok bérbeadási tevékenysége vonatkozásában. Bár az ítélet nem zárta ki annak elvi lehetőségét, hogy az üzemeltető a HIPA alapját csökkentő tételként számolja el a bérletért általa fizetett összegeket, ennek feltételéül azonban nehezen megugorható nyilvántartási követelményeket támasztott.

Az Állami Számvevőszék nemrégiben közzétett megállapításaira reagálva az adóhatóság szigorított végrehajtási gyakorlatán, és amint módja van rá, azonnal beszedi az adózóktól a neki járó adóforintokat. Ez számos vállalkozást kellemetlenül érint, hiszen az adótartozás egyösszegben és azonnal történő fizetése sokszor komolyan veszélyezteti a vállalkozás létét. Jó tudni azonban, hogy több olyan lehetőség áll az adózók rendelkezésére, amelyek késleltethetik, megakadályozhatják vagy elviselhetőbbé tehetik az adótartozások végrehajtását.

Az áfa-levonási jognak a számla hiteltelenségére hivatkozással való megtagadása régóta forró téma a NAV és az adózók küzdelmében. Bár úgy tűnt, az Európai Bíróság másfél évvel ezelőtti ítélete az adózók javára döntötte el a kérdést, az adóhatóság által azóta kimunkált régi-új érvrendszer továbbra is a számlát befogadó, többnyire jóhiszemű adózókkal téríttetné meg a más által elcsalt adót.

2012-ig a vállalkozások az általuk megrendelt K+F tevékenységek költségét levonhatták a fizetendő innovációs járulék összegéből. Ez a vállalkozásokat arra ösztönözte, hogy a fizetendő járulék összege erejéig tanulmányokat rendeljenek meg és ezáltal a fizetendő adójukról lényegében maguk rendelkezzenek.

Pert vesztett az adóhatóság az év végi transzferár-korrekciók áfa-kezeléséhez kapcsolódó ügyben. A bíróság kimondta, hogy az év végi árkorrekció az év során lezajlott ügyletekhez kapcsolható, ezért azokkal azonos áfa-kezelés alá esik. Az ítélet jelentősége túlmutat az egyedi ügyön, mert kiderült: a NAV álláspontjával ellentétben a bíróságok is azt a logikát követik, amely a hasonló ügyletek számviteli kezelésére vonatkozó legutóbbi törvénymódosításokban megjelent.

Különös ítéletet hozott egy ügyben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. A döntés szerint az adózók nem hivatkozhatnak arra, hogy kapcsolt vállalkozásaikkal kötött ügyleteikben a szokásos piaci árat alkalmazták, ha az ezt alátámasztó transzferár-nyilvántartás nem felel meg a jogszabályi feltételeknek. A döntés szerint ilyen esetben az adóhatóságnak nem kötelessége azt vizsgálni, vajon az adózó által alkalmazott ár a piaci ártartományba beleesik-e, elégséges, ha piaci árként egyetlen, a piaci ártartományba beleeső értéket kiválaszt, és ha az adózó ettől eltért, akkor adóhiányt állapíthat meg. Az ítélet egy nagyon veszélyes jogalkalmazási gyakorlat felé nyitja meg az utat, amire érdemes az adózóknak felkészülniük.

Évek óta a NAV egyik kiemelt ellenőrzési célpontja az áfa-levonás alapjául szolgáló számlák hitelességének vizsgálata. Ugyan tavaly nyáron az Európai Unió Bírósága több magyar vonatkozású ügyben is kimondta, hogy a NAV ellenőrzési gyakorlata nincs összhangban a közösségi joggal, a tavaly év végi jogalkotási hullámmal újabb szabályok kerültek bevezetésre az adótörvényekbe, amelyek mégis lehetővé fogják tenni a jelenlegi ellenőrzési gyakorlat fenntartását. Jelen bejegyzésben arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy az új szabályok milyen veszélyeket hordozhatnak az ügyfeleinkre nézve, és hogy ezek kezelésére milyen perspektívák körvonalazódnak.